Javában tart a harmadik hullám a több mint egy esztendeje bennünket fogva tartó Covid-járványban. Tények és mendemondák, politikai csatározások, csúsztatások, napi számháborúk kísérik az amúgy is nagyon nehéz időszakot. Ez a hosszan tartó állapot komolyan feszíti már a helyi közösség tagjait is. Sokan ugyancsak elesettnek, védtelennek érzik magukat. Dr. Nyírő Melinda tüdőgyógyász-háziorvost kérdeztük, hol tart a járvány, miért fontos az oltás, és naponta milyen nehézségekkel birkóznak a háziorvosok.
Az országos operatív törzs engedélyt adott a háziorvosoknak május végéig a hétvégi, ünnepnapi folyamatos oltásra.
Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy ha egy háziorvos már a munkanapokon beoltotta a praxisa oltásra regisztrált betegei számára aktuálisan kiosztott összes vakcinát, akkor nem kell hétvégén is oltania, de ha még marad vakcina, akkor, ha vállalja a háziorvos, a hétvégén és a munkaszüneti napokon is folytathatja az oltások beadását.
Ezt úgy érzékeljük, hogy mostantól még inkább folyamatos üzemmódban vagyunk. A kívülállóknak úgy tűnhet az elrendelt közvetlen, személyes orvos-beteg találkozások átmeneti csökkentésével, felfüggesztésével, a telemedicina (telefon, e-mail) bevezetésével, mintha kevesebb feladat hárulna akár a házi-, akár a szakorvosokra a napi munkában. Sajnos ez nem így van. Sokszorosára nőtt a feladatunk. Azzal, hogy a várókban jóval kevesebb a várakozó beteg, nem jelenti azt, hogy a rendelők ajtaja mögött ne folyna megfeszített munka és aktív betegellátás. Le sem tudjuk tenni a telefonokat, sokan azért panaszkodnak, hogy foglaltak a telefonok és nem tudnak bennünket elérni. Sajnos meg kell szokni azt, hogy a beteg végiggondolja, hogy a foglalt telefon azt jelenti, hogy panaszos betegtárssal beszél éppen a háziorvos.
Egy praxis akár több ezer embert jelenthet és ebben az időszakban, ahol a kérdések is megszaporodtak, „nemcsak” a panaszok orvoslására van szükség, az orvosok közvetlen elérhetőségére más módokat kell kitalálni. Bevezettük az e-mailes elérhetőséget a rendelési időkben. Míg korábban 70-80 e-mailre válaszoltam a rendelési idők alkalmával, addig ez a levéláradat ma már bőven meghaladja a napi 100-150-et. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ez nem chat vonal, az orvos rengeteg beteg panaszával foglalkozik egy rendelési idő alkalmával online is. Még akár vérnyomás beállítások is így zajlanak a betegek együttműködésével, jól kivitelezhetően. Természetesen teljességgel érthető az, hogy rengeteg a betegekben a bizonytalanság és a kérdés, amelyre nem érzik, hogy megnyugtató választ kapnak a médiából vagy egyéb forrásokból.
Honnan tudják a háziorvosok, kit, mivel, mikor és hol kell oltani?
A háziorvosok az országos oltási központból kapják az információt, hogy kit kell oltani, mivel a háziorvosok ismerik a betegeiket, tudják, hogy kit milyen vakcinával lehet, ezért a nemzeti oltási stratégia nélkülözhetetlen része a háziorvos.
Mennyire türelmesek a betegek, akik már regisztráltak és várják, hogy behívják őket?
Sok-sok kérdés érkezik minden nap a praxisokhoz. Mostanában már elég türelmetlenek, nyugtalanok, néha még agresszívek is a betegek, mert sokan minél hamarabb szeretnének vakcinához jutni. Ki azért, mert a családban idősek vannak, vagy kisbabát várnak, vagy krónikus beteg, ki azért mert olyan veszélyeztetett munkakörben dolgozik (Pl. oktatási, szociális intézményben).
Sajnos nem tudunk, nem szabad és nem is lehet az oltóközponttól kapott listákon feltüntetett sorrendtől eltérni, bárkivel kivételezni, előbbre venni. A nemzeti oltási stratégia elsődleges célja, hogy minél többen be legyenek oltva. A kapott listákon nem a regisztráció ideje a meghatározó, nem a regisztráció idejét tüntetik fel, hanem a praxisban lévő jelentkezettek születési dátumát és annak mentén zajlik az oltás. Ehhez a listához rendelik hozzá a háziorvosi rendelőben beadható oltóanyagot szakaszosan, ezt szem előtt tartva kell nekünk a betegeket egyenként szervezni. Az oltások beadásáról, annak körülményeiről, a beoltott betegekről, adataikról még aznap el kell pontosan számolnunk az oltóközpontnak.
Mennyire időigényes ez a szervezés?
Minden esetben a betegkarton, törzskarton alapján választjuk ki az oltásra a betegeket, akiket behívunk az oltási listáról az alapján, hogy milyen vakcina beadására van éppen módunk. Az oltásra behívottak listája számtalan e-mail, telefon után áll össze, de még az sem biztos, hogy mindenki eljön majd az oltási időpontra, sőt olyan is van, hogy az oltást megelőző orvosi vizsgálat során derül ki, hogy nem lehet oltani aktuálisan az adott beteget. Ezért, hogy az egy napon beadható oltóanyag ne vesszen kárba, pót tagokat, tartalékokat is kell szerveznünk előre. Többször előfordult a tartalékok azonnali behívása és beoltása is. A tartalékok is az oltási lista soron következő betegeiből kerülnek ki.
Segítene-e, ha oltópontok is működnének Kispesten?
Igen. Információim szerint Kispest már régóta bejelentette és engedélyt is kapott oltópont kialakítására. Jelenleg azonban még a háziorvosok és a kispestieknek kijelölt kórházi oltópontokon folyik a vakcinák beadása. A szervezésben és az adminisztratív terhek csökkentésében az önkormányzat ígért segítséget.
Most melyik korosztály oltása zajlik?
Jelenleg a már regisztrált hatvan év felettiek oltása zajlik, de kiemelt feladatunk, hogy a 80 év felettieket mindenképpen oltsuk be mindezek előtt.
Hányféle mechanizmusú vakcinából oltanak?
Jelenleg három típusa van a vakcináknak, melyek elérhetőek Magyarországon.
Vannak a „messenger”, mRNS típusú vakcinák (a Pfizer és a Moderna), amelyekkel tulajdonképpen egy üzenet átadása történik a szervezetbe, az emberi szervezet sejtjeit a coronavírus tüskefehérjének előállítására vonatkozó utasításokkal, üzenettel látják el. Ezzel potenciálisan megtanítható az emberi immunrendszernek, hogy a képződő antitestjei révén felismerje és elpusztítsa a coronavírust. Azt érdemes tudni, hogy lehetnek általános oltási reakciók, amelyek minden oltásnál előfordulhatnak, például fájhat a szúrás helye, duzzanat, bőrpír keletkezhet…, csupán kellemetlen, önmaguktól is megszűnő tünetek jelenhetnek meg. Ezeknél az oltásoknál a második, emlékeztető oltás után jelentkezhetnek erőteljesebb tünetek. Sajnos eddig a háziorvosok csak kevés Modernát kaptak, de talán a következő oltási körben már több embert is olthatunk vele.
A másikfajta oltástípus, az úgynevezett „vektor” (az angol Astra-Zeneca és az orosz Szputnyik V.) oltások. Itt egy adenovírus szerkezetének az alapját használják ahhoz, hogy a Covid-19 megbetegedést okozó vírus örökítő anyagának egy kis darabkáját bejuttassák a szervezetünkbe. Erre az immunrendszerünk ellenanyag-termeléssel reagál. Így valódi koronavírus fertőzéskor az immunrendszerünk felismeri és eltünteti a megbetegedést okozó vírust.
A harmadik fajta oltás, teljes előlt vírust tartalmaz. A vakcina jelentős, erőteljes immunválaszt vált ki. Ma Magyarországon csak „kínainak” ismerik a köznyelvben, ez a Sinopharm vakcina. Ugyanolyan alapon működik, mint a már jól ismert influenza elleni vakcinák, amelyek inaktivált, elölt víruson alapuló oltóanyagok.
Áprilistól az Unióban is elérhető lesz majd a hatodik oltóanyag, az amerikai Johnson & Johnson oltása, a Janssen-vakcina. Mitől más ez?
Ez is egy vektorvakcina, mint az Astra vagy a Sputnyik, de az engedélyezett vakcinák közül ez olyan, amelyik egyetlen oltásból áll, a többi vakcinát két dózisban kell adni. Ennél az oltóanyagnál is hetek kellenek ahhoz, hogy a megfelelő védettség kialakuljon, amely a vakcinával elérhető. Ezért is nagyon fontos az, hogy a beoltottak se legyenek könnyelműek, ugyanolyan elővigyázatosnak kell maradni a járványügyi szabályozásokat illetően, be kell tartani a 2. oltás után is a maszkviselés…stb. szabályait. Meg lehet fertőződni másodszor is, és több esetben láttuk, hogy akár az első oltás után is.
Friss hír, hogy Magyarországon még két vektor típusú vakcina lett engedélyezve kínai illetve indiai forrásból.
Mennyire védenek az oltások a fertőzéstől?
A különböző oltóanyagok különböző védettséget biztosítanak, általában akár 60-95% közöttit.
Az azonban leszögezhető, hogy mindegyik vakcinának teljesítenie kell egy megfelelő védettségi szintet ahhoz, hogy egyáltalán bevezethető, engedélyezhető legyen.
Fontos azt is tudni, hogy jelenleg olyan oltóanyagok vannak alkalmazásban, amelyeket 2 alkalommal kell beadni. Az első beadás után nem áll elő az adott oltás védettségi maximuma.
Például az AstraZeneca első vakcina beadás után négy hét múlva már több, mint 60 százalékos védettséget biztosít, de a második oltás után, jelenleg ez 12 hét, ez akár 81% is lehet.
Melyik oltóanyagot hol kaphatják meg a betegek?
Van olyan vakcina, amelyet nem lehet háziorvosnál felvenni, mert esetleg olyan tárolást igényel, például -70 C fokon kell hűteni, ez a feltétel a háziorvosi rendelőkben nem biztosított, ezeket az oltópontok valamelyikén adják be. Ilyen a Pfizer vakcinája például.
Válogatnak-e a betegek, ki milyen vakcinát szeretne?
Amikor hívjuk a betegeket, sokan mondják, hogy ilyen-olyan okok miatt nem kérik ezt, vagy azt a vakcinát. Fontos tudni, hogy vannak olyan vakcinák, amelyek európai uniós engedéllyel rendelkeznek és elérhetőek olyanok is, amelyek a jelenlegi vészhelyzetben kaptak Magyarországon ideiglenes engedélyt. Minden vakcina esetén folyamatosan gyűjtik az adatokat, tapasztalatokat. Azt gondolom, hogy jelenleg olyan veszélyes helyzet, vészhelyzet állt elő, a világjárvány olyan szakaszában vagyunk, hogy kulcskérdés, hogy minél többen be legyenek oltva, át legyen oltva a lakosság nagy része. Ha az oltóanyag beadásának nincs kontraindikációja, ha valaki krónikus beteg és aktuálisan kontrollált állapotban van a betegsége, nincs olyan esemény, ami miatt nem adható az oltás, nagyon fontos, hogy az elérhető vakcinák valamelyikével oltassa be magát. Az oltást vezénylő orvos el tudja dönteni, hogy az adott esetben az adott vakcinával oldható-e valaki.
Adatok bizonyítják, hogy a nálunk intenzívebben oltó országokban, például Skóciában, Izraelben jelentősen csökkent a halálozások száma. Az is kiderült, hogy ha valaki az oltás ellenére megfertőződik, sokkal könnyebben vészeli át a betegséget, akár elkerülhető az intenzív osztályos kezelés, a lélegeztetőgép.
Ha valaki már átesett a betegségen, mire számíthat?
Sokféle lefolyása lehet a betegségnek, ma már látjuk, hogy a fiatalok is megbetegedhetnek, korábban főként az időseket féltettük. Ha valaki megfertőződik, 3 hónap múlva kaphat oltást, hiszen a fertőzés miatt antitestjei képződtek, szervezete ellenanyagot termelt, tekinthetjük úgy, mintha oltást kapott volna a fertőzéssel. Az, hogy ez a védettség személyekre szabva meddig tart, sajnos még nem tudjuk. Nyilván az lenne a legjobb, ha mindenkinél az aktuális antitest szintet vizsgálnák az oltás előtt, de ez sajnos nem megoldható tömegesen. E miatt követendő az a rendelkezés, hogy a fertőzésen átesett beteg minimum 3 hónap elteltével oltható.
Milyen a betegút a fertőzés után?
Viszonylag sok esetben figyelhető meg az, hogy fennmaradnak tünetek, akár hónapok után is. A vírusfertőzés több szervet is érinthet, többféle tünet is fennállhat a fertőzést követően. Gyengeség, esetleg köhécselés és más tünetek is észlelhetőek.
Még ha nem is kerül a beteg kórházba, utánkövetése fontos a háziorvos és a szakorvos számára.
Ha például tüdőgyógyászati panasza marad fenn, 1, 3, 6, 12 hónap múlva is érdemes mellkas röntgent csinálni, hiszen később, akár 60-80 nappal a fertőzés után is indulhat olyan elváltozás, ami elsősorban a tüdőt érinti. Ebben az esetben tüdőgyógyászati szakvizsgálatra, utánkövetésre van szükség.
Mennyire tájékozottak a betegek?
Bármennyire is sok helyről, sokfélét lehet tudni a vírusról, a betegség lefolyásáról, a szükséges védőoltásokról, elmondható, hogy sokszor nem megfelelően tájékozottak a betegek, hiszen a létező tájékoztatók, ismertetők, ajánlások közül nehéz válogatni, vannak olyan fórumok is, amelyek alapján téves információhoz lehet jutni. Nagyon fontos a hiteles információra támaszkodni.
Mit tehetünk a megelőzésért, vagy a testünkért, hogy felkészüljünk a vírusra, vagy ha már átestünk a betegségen és lábadozunk?
Elsődlegesen fontos a járványügyi szabályok betartása, a maszkviselés, távolságtartás, kézmosás, ahogy ezt szinte minden nap hallani lehet. A beoltottakra ezek a szabályok ugyanúgy érvényesek maradnak.
Fel kell erősítenünk az immunrendszerünket! Ezt a folyamatot például vitaminokkal lehet segíteni: nagy adagú D3 vitamin, C-vitamin, Zink bevitelével. Ezeket a háziorvosok is ajánlják a betegeiknek.
